Nem könnyű az emberekkel foglalkozni

Számos szakma van, ahol emberekkel kell foglalkozni. Persze ez nem minden esetben jó, hiszen tudjuk, hogy vannak nem túl barátságos emberek is.

Sok esetben ha nem a saját vállalkozásunkban dolgozunk, nincs lehetőségünk megválogatni azokat az embereket, akikkel éppen dolgozni szeretnénk.

taxis-572011_1280Az egyik barátunk, személyszállítással foglalkozik. Persze nem az ő cége, nem vállalkozó, hanem egy jól menő cég alkalmazottja. Szereti a munkáját. Ahol most dolgozik, tisztességes, és becsületes hely, de sajnos az évek során, sok rossz tapasztalatot gyűjtött össze.

Számos sztorit mesélt a régi időkből, hogy milyenek is az emberi kapcsolatok. Valami okból kifolyólag, a taxis sok esetben olyan, mint egy pszichológus. Neki mindenki kiönti a lelkét. Vele is sok esetben előfordul, hogy megélt örömöt, vagy éppen bánatot az utasával. Az ő elmondása alapján írok pár esetet.

Hogy egy kedvessel kezdjem, ami nem riaszt el senkit, az egyik alkalommal, egy kismamát szállított. Éppen egy rutin vizsgálatra tartott, de már igen csak a vége felé járt, és nem akart a nagy pocakjával buszra szállni, így taxit rendelt. Mondanom sem kell, hogy a taxiban indultak meg a fájásai és akár mennyire is igyekezett a kórházba, a kocsiban születtek meg a babák. Igen, babák, mert hogy iker kislányoknak adott életet. Szerencséjére, a mentő még odaért, de arra már nem volt lehetőség, hogy átszálljanak abba a kocsiba, így történt, hogy a taxi hátsó ülése lett a nagy eset helyszíne.

Persze nem mindig jó dolgok történnek az emberrel. Ha egy talpig feketében lévő személy, vagy személyek szállnak be a kocsiba, az soha nem jelent semmi jót. Persze az élet ilyen, és ez a sors döntése, így ezzel is meg kell birkóznunk. Van hogy azzal segítünk, ha nem mondunk semmit, de olyan is van, ha csak azzal, hogy meghallgatjuk valakinek a bánatát.

Aztán hogy ismét, egy kedvesebb, mókásabb dolgot említsek, elmondása alapján, az is élmény, mikor az ember gyerekeket szállít. Egyik alkalommal, egy pici kislány utazott az édesanyjával. Folyton kérdezgette. Miért piros az autó? Az mi ott, ez miért ilyen? Amikor pedig ivott, akkor közölte a kislány a barátunkkal, hogy ő is szomjas. Persze az anyukája próbálta csitítani a cserfes kislányt, de ha egy gyerek szeretne valamit, akkor azt meg is tudja. Az édesanya a táskában kutatva gyorsan odaadta az ő innivalóját, hogy csitítsa kissé cserfes kislányát. Ezek z esetek igen csak kedvesek, és emlékezetesek.

Számos alkalom van, amikor az ember nem tudja, hogy hová fog érezni, és kit kell majd vinnie, és persze nincs lehetősége a személyeket megválogatni. A részeg ember senki nem szereti. Persze ő is futott már bele ilyenbe, és takaríttatta ki a kocsit miatta, de nagyon kevés olyan alkalom van, amikor azt mondhatja, hogy most ezt az utast nem viszem el.