A fájdalomcsillapító volt az esténk megmentője

Tudni kell rólam, hogy nagyon szeretek főzni. A gasztronómia számomra már elég régóta érdekes témának számít, főleg mióta a férjemet megismertem, aki szakácsként dolgozik. Otthon mindig együtt főzünk, és sokszor van olyan, hogy új dolgokat tanulok tőle, amik nagyon hasznosak. Gyakran utazgatunk, utazásaink során pedig igyekszünk az adott ország specialitásait mindig kipróbálni, szeretjük az új ízeket, mindig nyitottak vagyunk rá, hogy valami újat próbáljunk ki.

Egyszer azonban rosszul jártam, valamitől nagyon megfájdult a hasam, az egyetlen megoldásom akkor a fájdalomcsillapító volt, ugyanis semmitől nem akart elmúlni. Nem tudom, mi történhetett, valószínűleg elronthattam az ételt, amit akkor főztem, pedig mindent úgy csináltam, ahogy a receptben benne volt. De az is lehetséges, hogy csak egyszerűen az az étel nem nekem való, és volt benne valami, ami a szervezetemnek nem igazán tesz jót. Nem történt hatalmas probléma, de azóta sem jöttem rá, hogy mi lehetett a gond. A férjemnek semmi baja nem volt tőle, ugyan én mondtam, hogy ezek után meg se kóstolja, de ő csak azért is evett belőle. Ízlett neki, azt mondta, hogy legközelebb is készíthetek ilyet. Hát, legalább nem a kukában landolt.

Egyszer vidékre mentünk, mert a férjemnek munka miatt oda kellett utaznia, és mivel én akkor pont ráértem, vele tartottam. Beültünk egy étterembe vacsorázni az egyik este, és hát mondhatom, hogy az egy nagyon rossz ötlet volt. Az étel, amit rendeltünk, nem a legmegfelelőbb volt, a leves már hideg volt, mire kihozták, sajnos szólni is kellett emiatt, mert hidegen ehetetlen volt. A desszerttel is voltak problémák, de nem mondom, hogy borzasztó volt. Meg lehetett enni, de ez az étterem nem került be a kedvenc éttermeink listájára.

Azonban abban szerencsénk volt, hogy egyikünknek sem lett az ételtől semmi baja, pedig az én gyomrom érzékeny, nem szeretek ételt ott hagyni, de sajnos volt, amit nem tudtam megenni, és még így is, hogy nem ettem meg mindent, aggódtam, hogy fájni fog a hasam utána és fájdalomcsillapító lesz ismét az egyetlen megoldásom, de végül nem így lett.

A férjem egyébként nagyon jó szakács, rendszeresen dicséri az egész család a főztjét, gyakran jönnek át hozzánk a szüleink egy vasárnapi ebédre, ami néha a férjem munkájából kifolyólag néha szombati ebéddé alakul át, mert sosem lehet tudni, mikor kell hétvégén elutaznia és mikor tud itthon lenni. Többségében amúgy a sütés az én reszortom, imádok különböző tortákat elkészíteni, és ezt mindenki más is nagyon szereti, előfordul, hogy a baráti körömben néha engem kérnek meg, hogy születésnapi tortákat én készítsem el. Ez igazán nagy megtiszteltetés, hiszen ez azt jelenti, hogy jó vagyok benne, finom tortákat készítek, és nem mellesleg nagyon szépeket sikerül kreálnom.

A fájdalomcsillapító nem csak akkor segít mellesleg, ha gyomorproblémáim vannak. Szerencsére olyan gyógyszert találtam, ami tényleg szinte minden fájdalmamra gyógyírt jelent, azonban mivel általában másmilyen problémám nem szokott lenni, csak a gyomorfájás, mivel a gyomrom érzékeny, sokszor meg kell gondolnom, hogy mit ehetek és mit nem. Ez néha problémát okoz, mert nem mindent tudok megkóstolni, amit a férjem főz, de ennél nagyobb gondot ez nem szokott okozni. Nem is tudom, hogy mit csinálnék, ha például olyasvalamire lennék allergiás, ami miatt nem ehetnék süteményeket. Én nagyon édesszájú vagyok, képes lennék minden nap süteményt sütni és azt enni, de ugye, min tudjuk, a túlzott cukorfogyasztás nem tesz jót a szervezetünknek. Apukám például cukorbeteg, így nekem még jobban oda kell figyelnem, nehogy én is az legyek.

A fájdalomcsillapító egyébként szintén olyasmi, amivel vigyázni kell, akár csak, mint minden más gyógyszer, hiszen nem egészséges, ha az ember minden nap szedi ezeket. Nehéz feladat az is, hogy az ember megtalálja azt a terméket, ami jó neki. Rengeteg féle fájdalomcsillapító létezik, azonban mindegyik másképp hat mindenkinél.

Ennek örömére azt hiszem, hogy ma sütök egy süteményt, vajon ma mire esik a választás?